Koronavírus hírek

Így néz ki a vuhani koronavírus mikroszkóp alatt

A Hongkongi Egyetem LKS Orvostudományi Kara új képet közölt a koronavírusról.

24 órás tenyésztés után nagy számú vírusrészecske található a sejt felületén. (Egy beteg izolátumból nyert, ál-színes pásztázó elektronmikroszkópos felvételen a narancssárga pontok vírusrészecskék, a kék pedig a sejt felülete.)
Kredit: A Hongkongi Egyetem

Az új vírustörzs eredete

A SARS-CoV-2 koronavírus modellje, amerikai járványügyi központ (CDC). A koronavírus is egy fehérjeburok által körbevett RNS molekulából áll. A Kínában is elterjedt nagy patkósdenevér, amelyben kínai tudósok 2013-ban izolálták a SARS-CoV koronavírust.

Jelenleg 7 humán koronavírus létezik

Virológiai szakemberek szerint ezek valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, potenciálisan újabb és súlyosabb fertőzésekkel kell számolni. A kutatások azt mutatták ki, hogy a denevérek és az emberek közötti fertőzés során köztes gazdaszervezetek is lehetnek, és a kígyók voltak a legvalószínűbb vadon élő fertőző állatok. Később, a „The Lancet” tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyet több kínai intézmény kutatóinak egy nagy csoportja írt, részleteket közölt az első 41 kórházi ápolásban részesült betegről, akiknél megerősítették az új koronavírusnak, később COVID-19 néven nevezett fertőzést. 2019. december 1-jén jelentek meg betegek a legkorábban, akiknek a halpiaccal volt kapcsolatuk. A szerzők szerint “Nem található epidemiológiai kapcsolat az első beteg és a későbbi esetek között”. A kutatók adatai azt is mutatják, hogy a 41 esetből összesen 13-nak nincs kapcsolata a piaccal, ami nagy szám. Egy február 7-i sajtótájékoztatón a a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratórium két kutatója, az állatokból és az emberekből vett koronavírusok genetikai összehasonlítása alapján, a tobzoskát azonosította a COVID-19 fertőzést okozó koronavírus lehetséges forrásaként és potenciális közbenső gazdaszervezeteként. A tobzoska testének részeit fehasználják a különféle betegségek gyógyítására a hagyományos kínai gyógyászatban. James Wood, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője szerint azonban a kínai kutatók nem álltak elő meggyőző tudományos bizonyítékkal csak azzal, hogy ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítőanyag vizsgálata után, több mint 99 százalékos hasonlóságot észleltek a vírus RNS szekvenciájával, ez azonban nem elég a tudományos bizonyításra. A pontos forrás egyelőre még nem ismert.

Kínai kutatók szerint a vírusok folyamatosan mutálódnak, de a legtöbb változás csekély hatással van a vírus viselkedésére. Más mutációk megváltoztathatják a biológiai tulajdonságokat, lehetővé téve számukra, hogy alkalmazkodjanak a különböző környezethez. A vírusfejlődés valószínűleg megtörtént a különböző személyek közötti átadás során. Február 19-én azonban a hatóságok azt jelentették, hogy a vírus legfrissebb megfigyelése alapján nem találtak mutációt, mert a különféle koronavírusminták genomszekvenciája majdnem azonos.

Mi a koronavírus?

A koronavírusok (CoV) egy nagy víruscsalád, nevüket az elektronmikroszkopos képen látható burokba ágyazott fehérjetüskékről kapták, melyek a Nap koronájához hasonló alakzatot képeznek. A koronavírusok a megfázástól kezdve súlyosabb betegségeket okozhatnak, mint például a Közel-Keleti légzési szindróma (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS).

A koronavírusok zoonózisok, azaz állatok és emberek között terjedhetnek. Részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a SARS civet macskákból, a MERS pedig a dromedárokból került át az emberekbe. Számos ismert koronavírus kering az állatokban, melyek még nem fertőztek meg embereket. Az első koronavírusokat az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből.

A koronavírusok általában enyhe vagy közepes mértékű a náthához hasonló légúti megbetegedést okoznak, amely általában csak néhány napig tart. A súlyos koronavírus-fertőzések (pl. MERS, SARS) kórházi ellátást igényelnek.