Koronavírus tünetei, megelőzés, védekezés, terjedés

A kínai Vuhanból indult, cseppfertőzéssel emberről emberre és állatról emberre is terjedni képes, átlagosan 1-2 hetes lappangási idővel jelentkező fertőzést az Antarktiszon kívül a világ összes országénak betegein regisztrálták.

2019. december 31-én a WHO-t figyelmeztették számos tüdőgyulladásos esetre Kína Hubei tartományában, Vuhan városában. A vírus nem egyezik meg más, eddig ismert vírussal. A kínai hatóságok 2020. január 7-én megerősítették, hogy valóban a SARS-hoz, MERS-hez hasonló, azonban virulensebb (könnyebben terjedő), hosszabb lappangási idővel rendelkező új koronavírus pusztít.
Az új koronavírus hivatalos neve: COVID-19, melyet a WHO Jan. 29.-én “globális egészségügyi vészhelyzet”-nek, majd Márc. 11.-én pandémiának nyilvánított.
A “globális egészségügyi vészhelyzet” protokollt a SARS járvány kitörésének idején készítették elő és azóta 6 betegségnél alkalmaztak.

A koronavírus fertőzés tünetei

Frissítve 2020 március 23.-án:

  • A koronavírus tünetmentes időszakában – azon fertőzötteknél melyeknél nem jelentkezik láz, vagy száraz köhögés –
    a fertőzés gyakran az ízlelés és/vagy szaglás elvesztésével jár. forrás
koronavírus tünetei
  • Száraz köhögés a leggyakoribb
  • Magas, 38 C° feletti láz
  • Fejfájás
  • Légszomj és légzési nehézségek
  • Orrfolyás
  • Torokfájás
  • Izomfájdalmak
  • Általános rossz közérzet

A betegség lefolyása

A COVID-19 fertőzés klinikai lefolyásának három fő mintája létezik:

  1. felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású betegség,
  2. nem életveszélyes lefolyású tüdőgyulladás,
  3. súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával (ARDS – egy életet veszélyeztető állapot: a tüdő olyan jellegű károsodása, amely miatt nem jut elegendő oxigénhez, így a keringés, és egyéb szervek is károsodnak), amely enyhe tünetekkel kezdődik 7–8 napon át, majd bekövetkezik egy gyors állapotromlás (ARDS) és a beteg állapota komoly életmentő eljárást igényel.

Frissítve 2020 március 14.-én:

Meddig fertőző a koronavírus?

  • A koronavírus sokszorosan fertőzőbb a megbetegedés elején.
    Átlagosan az 5. nap elteltével fertőzőkészsége a töredékére csökken – kutatás

  • A koronavírus zárt, légkondicionált térben 4.5 méteren fertőz; fél óra elteltével is fertőző marad a levegőbenforrás

  • A koronavírus 37 Celsius fokban 2-3 napig fertőz különböző felületeken (üvegen, műanyagon, papíron, fémen stb.) – amerikai kutatás, kínai igazolással

  • A koronavírus hidegebb hőmérsékleten, akár 9-10 napig is fertőzhet a felületeken (mobiltelefontól a ruhaszövetig) – 22 kutatás összevont eredménye

  • A koronavírus átlagosan 5 napig fertőz emberi ürülékben átlaghőmérsékleten

Koronavírus – COVID-19 – védekezés, megelőzés

A legjobb óvintézkedések: gyakran mosson kezet, próbálja nem megérinteni az arcát, kerülje a zsúfolt helyeket és tartson lehetőleg több
méter távolságot másoktól.

A légzőszervi vírusok elkerülése érdekében szokásos óvintézkedések:

  • Gyakori kézmosás, szappannal és vízzel, vagy alkohol alapú kéztisztítóval
  • A száj és az orr eltakarása a könyökkel vagy szövettel, ha valaki köhög vagy tüsszent
  • A szem, az orr és a száj érintésének elkerülése, ha a kéz nem tiszta
  • Szoros érintkezés kerülése bárkivel, aki légúti betegség tüneteit mutatja (köhögés, tüsszentés)
  • Kerülni kell az edények, poharak, ágyneműk és egyéb háztartási cikkek megosztását betegekkel
  • Tisztítani és fertőtleníteni kell azokat a felületeket, amelyeket gyakran megérintenek az emberek
  • Ha beteg valaki, akkor maradjon otthon és ne menjen a munkahelyére, az iskolába, nyilvános területekre
kézmosás, kézhigiénia

Továbbá:

  • Láz, köhögés és légzési nehézség esetén mindenki forduljon az orvosához, és mondja el neki a közelmúltbeli utazásai célpontját
  • Zárt terekben sok emberrel – maszk viselése ajánlott
  • Rendelőkben, kórházakban, reptereken, nagyobb vonat ill. buszállomásokon – maszk viselése fontos lehet, kesztyű viselése is ajánlott
  • Húsok, élelmiszerek alapos tisztítása és hőkezelése (sütése, főzése)
  • Kerülni kell az érintkezést az élő állatokkal és azokkal a felületekkel, amelyeket esetleg megérintettek, kerülni kell az olyan élő állatokat árusító piacokat az olyan területeken, ahol a közelmúltban új koronavírus-esetek voltak

A maszkok hasznosak lehetnek az inkubációs periódusban – a fertőzött emberek a vírust terjeszthetik, mielőtt bármilyen tünet felmerülne – azonban a kereskedelemben kapható eldobható sebészeti maszkok nem gátolják hatékonyan a koronavírus terjedését.

Koronavírus lappangási ideje

Arcmaszk mánia

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a maszk viselése segíthet bizonyos légúti betegségek terjedésének korlátozásában, azonban nem elegendő az összes fertőzés megállítására.

A WHO csak akkor javasolja maszkok használatát, ha fellépnek a légúti fertőzés tünetei (pl. köhögés vagy tüsszentés), vagy ha valaki olyan személyt gondoz, akinél koronavírus-fertőzés gyanúja merült fel.

A vírus cseppfertőzéssel terjed tüsszentés vagy köhögés által. Ezen cseppek túlnyomó része kisebb, mint 100 mikron (0,1 mm). A sebészeti maszkok a nagy cseppek terjedését akadályozzák meg. Az N95 típusú légzésvédők megvédik a felhasználót a 0,3 mikron átmérőjű részecskék belélegzésétől. Megfelelő felhelyezés esetén ezen légzésvédők a levegőben lévő részecskék 95%-át kiszűrik.

Az N95 légzésvédőktől eltérően a legtöbb ember által használt eldobható sebészeti maszkokat nem úgy tervezték, hogy megakadályozzák a legkisebb részecskék bejutását Az orrba és a szájba. az eldobható maszkok csökkentik a fertőzés kockázatát, de a tökéletes illeszkedés kialakítása lehetetlen.

A maszk hatékonyabb használatához hosszabb arcszőrzetet hordók borotválása javasolt.

Sebészeti Arcmaszk és N95 szűrőképességű arcmaszk
Arcmaszk - részecskék szűrési kapacitása
Arcmaszk

Mi a koronavírus?

A koronavírusok (CoV) egy nagy víruscsalád, nevüket az elektronmikroszkópos képen látható burokba ágyazott fehérjetüskékről kapták, melyek a Nap koronájához hasonló alakzatot képeznek. A koronavírusok a megfázástól kezdve súlyosabb betegségeket okozhatnak, mint például a Közel-Keleti légzési szindróma (MERS) és a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS).

A koronavírusok zoonózisok, azaz állatok és emberek között terjedhetnek. Részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a SARS civet macskákból, a MERS pedig a dromedárokból került át az emberekbe. Számos ismert koronavírus kering az állatokban, melyek még nem fertőztek meg embereket. Az első koronavírusokat az 1960-as években izolálták megfázásban szenvedő betegek orrüregéből.

A koronavírusok általában enyhe vagy közepes mértékű a náthához hasonló légúti megbetegedést okoznak, amely általában csak néhány napig tart. A súlyos koronavírus-fertőzések (pl. MERS, SARS) kórházi ellátást igényelnek.

Embert fertőző koronavírus törzsek,
nagyobb járványok kórokozói

SARS koronavírus

Az embereket a koronavírus hat ismert faja tudja megfertőzni, közülük a legismertebb a világszerte pánikot okozó, a SARS betegséget okozó koronavírus. Ez annyiban egyedi, hogy a felső és alsó légutak, valamint a bélrendszer szöveteiben is képes szaporodni.

2003 elején a Kína Kuangtung tartományából indult járvány hetek alatt szétterjedt és csaknem világméretű (a világ 37 országában okozott megbetegedéseket) járványt okozott. A betegség légúti panaszokkal, súlyosabb esetben tüdőgyulladással járt. A SARS járvány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9.6 százaléka, 774 ember halt bele. A megbetegedéseket a SARS-koronavírus okozta, amely a természetben pl. cibetmacskákban fordul elő. 2015-től már nem jelentettek több SARS esetet.

MERS koronavírus

2012-ben fedezték fel az embert megbetegítő hatodik kórokozót, a közel-keleti légúti szindrómát okozó koronavírust a MERS-t (Middle East respiratory syndrome). A légúti és gyomorpanaszokkal járó betegség Szaúd-Arábiából indult ki. A kórokozó vírust megtalálták denevérekben és tevében is.

2014 júliusáig világszerte 836 megbetegedést jelentettek, melyből 288 halállal végződött. Szaúd-Arábia volt a járvány középpontja, itt 689 eset és 283 halál fordult elő. Ezenkívül 21 másik országból jelentettek eseteket, elsősorban a közel-keleti és dél-ázsiai térségből, de az Egyesült Államokban és Európában – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Hollandia – is történtek megbetegedések. Szinte valamennyi eset Szaúd-Arábiához volt köthető.

„COVID-2019” a SARS vírus testvére

Ez a Kína, Vuhan városából kiindult koronavírus (nCoV) egy új törzs, korábban nem azonosították emberekben.

Súlyosabb esetekben a fertőzés az alsó légutakat érinti, amely tüdőgyulladást, súlyos akut légzőszervi szindrómát, veseelégtelenséget és akár halált is okozhat. Ezek gyakrabban fordulnak elő szív- vagy tüdőbetegségben szenvedő, vagy gyengült immunrendszeri betegek esetén, főleg idősebbeknél és újszülötteknél.

A fertőzés terjedésének megakadályozására általános ajánlás a rendszeres kézmosás, a száj és az orr lefedése köhögés és tüsszentés esetén (maszk viselése). Kerülni kell a szoros érintkezést olyan személyekkel, akiknél a légúti betegség tünetei (pl. köhögés és tüsszögés) fennállnak.

COVID-2019
24 órás tenyésztés után nagy számú vírusrészecske található a sejt felületén. (Egy beteg izolátumból nyert, ál-színes pásztázó elektronmikroszkópos felvételen a narancssárga pontok vírusrészecskék, a kék pedig a sejt felülete.) Kredit: A Hongkongi Egyetem

Koronavírus – gyakori kérdések

Milyen vírus az új koronavírus (COVID-19)?

A betegség hivatalos neve „koronavírus-betegség 2019” (COronaVIrus Disease 2019), melynek rövidített változata a COVID-19.
A 2019-es év végén egy olyan új koronavírus törzs került azonosításra Kínában, amelyet korábban még nem észleltek emberi megbetegedések okozójaként. A jelenlegi járvány elsődleges forrása szintén egy állatfaj lehet, egyes kutatók a tobzoskát nevezték meg, de a pontos forrás nem ismert. Az új koronavírus (COVID-2019) genetikailag hasonló a SARS-koronavírushoz, egyelőre kevés ismeret áll rendelkezésére a vírus jellemzőiről, tulajdonságairól.

Megfertőződhetnek-e az emberek új állati eredetű koronavírussal?

A koronavírusok zoonózisok, azaz a koronavírus az állatokban jelen lévő vírusok széles skáláját képviseli, amelyek bizonyos körülmények között az emberekre is átterjedhetnek. Részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a SARS civet macskákból, a MERS pedig a dromedárokból került át az emberekbe. Számos ismert koronavírus kering az állatokban, melyek eddig nem fertőztek meg embereket. A vuhani koronavírus nagykereskedelmi tenger gyümölcsei piacán értékesített különféle állatok húsával való érintkezést tartják jelenleg első számú okozóként az emberi fertőzések kialakulásáért.

Egy február 7-i sajtótájékoztatón a a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratórium két kutatója, az állatokból és az emberekből vett koronavírusok genetikai összehasonlítása alapján, a tobzoskát azonosította a COVID-19 fertőzést okozó koronavírus lehetséges forrásaként és potenciális közbenső gazdaszervezeteként. A tobzoskában olyan koronavírust mutattak ki, amelynek genetikai információja szinte teljesen megegyezik az emberekben található “új típusú koronavíruséval”. A tobzoska testének részeit felhasználják a különféle betegségek gyógyítására a hagyományos kínai gyógyászatban.

Mit tegyünk, ha betegnek érezzük magunkat?

Ha bármilyen tünetet tapasztalunk magunkon, ami a fertőzéssel összefügghet (légzőszervi tünetek, láz, gyomorbántalmak), akkor otthon kell maradni. Nem szabad bemenni koronavírus-fertőzés gyanújával a háziorvosi rendelőbe vagy kórházba, hanem telefonon kell értesíteni a háziorvost, súlyos esetekben a mentőket. Feltétlenül el kell nekik mondani, hogy koronavírusra gyanakszunk, és meg kell indokolni, hogy miért rá (például azért, mert fertőzött területen jártunk, vagy ott járt személlyel kerültünk személyes kontaktusba).

A családtagok tartsák távol magukat a betegtől, amennyire ez lehetséges. Főként az időskorúak vannak veszélyben, náluk sokszorosan súlyosabb megbetegedést okoz általában a fertőzés.

Koronavírus – ingyenesen hívható telefonszámok

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenesen hívható zöldszámokat hozott létre a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolása érdekében.

06-80-277-455 | 06-80-277-456 (0-24)

Milyen tünetei vannak, ha valaki koronavírussal fertőzött?

A vírustól függ, gyakori tünetek között szerepelnek a láz, köhögés, légszomj és légzési nehézségek.

Más, a légutakat érintő virális fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus okozta megbetegedések is bárkit érinthetnek. Mint minden fertőző betegségre, erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel jár, és a szövődmények ( tüdőgyulladás, súlyos akut légzőszervi szindróma, veseelégtelenség), akár halált is okozhatnak.

Mennyi a koronavírus lappangási ideje?

A vírus cseppfertőzéssel, fertőzött emberi széklettel való érintkezés során, illetve a levegőben terjed.

A vírus a gazdatesten kívül is képes hosszabb ideig életben maradni, vagyis fertőzött felületek megérintésével is lehetünk fertőzöttek, ezért fontos a fentebb említett megelőzés hangsúlyozása (gyakori kézmosás, zárt terek, tömeg kerülése, stb).

Hogyan mutatható ki a vírusfertőzés?

A vírus meglétét a légzőrendszerből (például orr-, torokkenetből, illetve váladékból) vagy vérből vett mintából lehet kimutatni, melynek eredménye akár néhány óra alatt megvan.

Van-e oltás új koronavírus ellen?

Az új típusú vuhani koronavírus (COVID-19) által okozott fertőzés és betegség ma még kifejlesztett védőoltással nem előzhető meg. Egy új oltás kifejlesztése több évig is eltarthat, pár gyógyszergyár már elindította a fejlesztést.

Kezelhető-e az új koronavírus?

Jelenleg nincs elérhető tapasztalatokkal alátámasztott terápia, azonban tudósok, orvosok, epidemiológiai szakemberek folyamatosan dolgoznak a fertőzések leküzdésén.
Számos tünet azonban kezelhető, ezért a kezelés a beteg klinikai állapotától függ. Emellett a fertőzöttel szoros kapcsolatban álló emberek megfigyelése is rendkívül fontos. Az erős immunrendszerű emberek könnyebben leküzdik a vírusokat, így a koronavírust is.

Fontos! Mivel vírusfertőzésről van szó, a koronavírus ellen az antibiotikumok teljesen hatástalanok!